A Húsvét, a keresztény egyházak tanai szerint Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, melyet a niceai zsinat (i. sz. 325) döntése óta a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapon tartanak. Ehhez igazodnak a keresztény naptár változó időpontban tartott összes ünnepei. Az ünnepet a negyven napos böjt időszaka előzi meg (nagyböjt), s ennek az utolsó hetét nagyhétnek nevezzük. A katolikusok számára kötelező a húsvéti áldozás, a szertartások központja pedig a feltámadási körmenet. Számos (többnyire ősi, pogány eredetű) népszokás kapcsolódik a húsvét ünnepéhez, így a hagyományos (katolikusoknál a megszentelt) ételek (bárány, sonka, tojás, kalács) fogyasztása, a locsolás, a hímestojások ajándékozása, a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje stb. A húsvét szó eredete a böjti időszak megszűnésére utal és ez az első nap, amikor először vehetünk húst magunkhoz.

Forrás:

• Képek: Groetjes Janet 
• Új magyar lexikon III. kötet (1960)