2011 - 2024

Aranyosi Ervin, Hervadó őszben 

Avart

kavart

az őszi szél.

Körül

röpül

a sok levél.

Amint,

ma mind

arról mesél,

a nyár

ma már

csak benne él.

A kincs

ma nincs

elásva még.

Elmés

termés

az eleség.

A nyár

ma már

halálra vált,

remény

helyén

csak ősz talált.

Hiszem,

s viszem

az üzenetét,

holt lény

 fény,

minden setét...

Forrás: versek.aranyosiervin.com

Pilinszky János, Őszelő (részlet)                                                                                                                          

Van valami az emberben, ami szembeúszik a természettel és az idő múlásával. Amikor a természet hanyatlani kezd, s őszbe fordul a nyár: szobánk meghittebbé válik, s íróasztalunkon hívogatóbbá a lámpafény.

Ősszel, amikor egy lámpás fénye elég ahhoz, hogy otthon érezzük magunkat – valójában az emberi sors, az emberi helyzet misztériumát éljük át. A természet elalszik – s mi fölébredünk. Látszatra leszűkül életünk; bezárkózunk. De ez a kiterjedés nélküli hely – ahol szobánk áll, és lámpásunk világít – a ,,kör középpontja". Valódi helyünk. Mivel az ember, bár a természetben él, igazában a mindenség, az univerzum polgára. Mi több, az idő természetes folyamán túl az öröklété: Isten meghívottja. Valódi helye ezért jelképes. Látszatra egyetlen kiterjedés nélküli pont. Valójában az öröklét időtlen tágassága.

Égessük lámpásunkat!                                            

Új Ember, 1973. szeptember 16.

,,Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi minden nap úgy teszünk, mintha nem vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma ugyan olyan lenne, mint a tegnap és semmiben sem különbözne a holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot. Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba vagy az ebéd utáni csöndben és a nap bármelyik percében, ami nem látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik és ebben a pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll és segítségükkel csodákra leszünk képesek."

                                                                                               (Paulo Coelho,  A Piedra folyó partján ültem, és  sírtam részlet)

Ez a csodálatos látvány fogadott ma reggel a kertemben. A növények, az éjszaka ködfátyla alatt hófehér dérruhába öltöztek és csendesen, hosszú, téli álomba szenderültek. Muszáj volt megörökítenem ezt a pillanatot.

Immáron nyolcadik éve, hogy ismét találkozhatunk Buda-pest utcáin a BKV. Zrt. által üzemeltetett karácsonyi Fény-villamosokkal. Az elsőt, 2009. december 5-én csodálhatta meg az utazó közönség. A főváros egyik legszebb és leglátványosabb részén, a pesti Duna-korzón, a 2-es szakasz útvonalán indították el, mely egyben egy különleges városnézést is biztosított az utasok számára. Mára már igazi turisztikai látványosságnak számít. A nagy érdeklődésre való tekintettel azóta több szakaszon is közlekedik a kívül-belül feldíszített, két motorkocsiból álló Ganz UV-nosztalgiaszerelvény. A 3 500 méternyi füzéren, 39 200 darab fehér és kék színű LED biztosítja az ünnepi fényáradatot az advent időszakában, Mikulástól vízkeresztig. 2012-től nem csak a fővárosban, hanem a nagyobb vidéki városokban (Debrecen, Miskolc) is felszállhatunk az ünnepi hangulatot idéző, díszkivilágításba öltöztetett ,,Csillamos"-ra vagy ,,Adventi villamos"-ra.

 Fotó: Rizsavi Tamás

Fotó:  Simó Szabolcs

Fotó: Decsi István

Fotó: Berkecz Zoltán

 Egy budapesti Fényvillamoson. :)